Történelmi traumák feldolgozásáról szól Martyna Bunda lengyel írónő most magyarul is megjelent regénye
A regényben a kisember, négy pomerániai nő szemszögéből tárul fel a XX. század.
A regényben a kisember, négy pomerániai nő szemszögéből tárul fel a XX. század.
Profizmus a legjavából – alighanem ez a legtalálóbb meghatározás a magát francia filmszínészből franciás eleganciájú rendezővé átképző Emmanuel Courcol új munkájára, amely egy karmesterről szól.
A Részünk az éjszakából nagyszabású családtörténet az argentin közelmúlt vérgőzös időszakában, a népellenes katonai diktatúrák terrorja idején követhetjük nyomon egy család szembenézését és küzdelmeit a múltjával.
A Netflixen látható dán sorozat rávilágít arra, hogy az emberiség vékony jégen táncol, ha a biztonságáról van szó.
A Zsidó Kutya című darabot a budapesti születésű, 1991-ben Izraelbe áttelepült Adam Meir (Mérő Ádám) adja elő, aki húsz éve Kaliforniában él.
Serf Adrás a Jelenkorban megjelent tanulmányában Nagy Lajos irodalmi szenzációnak ígérkező naplófolyama alapján ad választ a kérdésre.
Egyedülálló családi élmény volt a végtelen képzelőerővel együtt játszani, írja vendégszerzőnk a 3D Galéria győri interaktív kiállításáról.
A Miénk lesz a holnap humorosan és érzelmesen mesél családon belül erőszakról, szegénységről.
Csáki Judit színikritikus kötetében sorjáznak a történetek a színészlegenda pályafutásáról.
A Mundruczó-film forgatókönyvét is jegyző Wéber Kata drámáját, az Egy nő anatómiáját a Pesti Színház mutatta be.
Louise Kennedy Vétkek című, több díjat elnyert regénye már magyarul is olvasható.
A költő új, Isteni műhiba című kötetében lehetséges halálait vizionálja, átnéz a “túloldalra”.
Az albumon az 1920-as némafilmes alkotáshoz olykor hátborzongató, máskor excentrikus, a hagyományt a haladás szellemével ötvöző programzene hallható, a megszokott elektronikus stílusjegyekkel.
Most sem kell nélkülözni az arcra tapadó hiperintelligens parazitákat és az elpusztíthatatlan xenomorph szörnyeteget.
A The Woman King, azaz A harcos című alkotás a 18. századi nyugat-afrikai rabszolga-kereskedelem idején játszódik.
A Szabadon című regény egyszerre Albánia tévutakról tévutakra térő története belülről, de a külföldön tanult és élő írónő külső szemmel, szükséges távlatból is képes elemezni az ország ellentmondásos történetét.
Egy autóversenyekről szóló film, amely nem csak autórajongóknak készült.